Paul Ziff : Szemantikai elemzés
(Paul Ziff, Semantic analysis: Language. Ithaca : Cornell Univ. Pr., 1967)

Az adott kommunikáció-elmélet megnevezése:
nyelvészeti-szemantikai elemzés

Az elmélet érvényességi területe:
nyelvészet, szemantika

Az elméletben érvényesülõ kommunikáció-fogalom típusa:
szemantikai kommunikációfelfogás.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók:
nyelvi megjelenés (utterance) és jelentés (meaning) kapcsolata, a nyelvi megjelenés (szerkezet) és a leírt valóság közötti viszonyrendszer

A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetõleg szerkezeti egységek:
fonetikai, morfológiai szerkezet és azok szintaktikai variációi, nyelvi megjelenés (utterance)

A koncipiálásba bevont színterek és dinamikák:
dialektus, standardizált nyelv (pl. Standard English), "természetes" nyelv (natural language), idiolektus (idiolect)
Idiolektusként (idiolect) értelmez minden olyan nyelvet (nyelvezetet), melyet legalább egy ember beszél (p.7)

Ziff ugyanakkor elveti az idiolektus kiterjesztõ alkalmazását, ugyanis az elméleti parttalansághoz vezet, utalva Saussure ezirányú kísérleteire is [1].
"Idiolect is the homogeneous object of decription reduced to its logical extreme, and, in sense, to absurdity. If we agree with de Saussure that the task of general linguistics is to describe all the linguistic systems of the world, and if description could proceed only one idiolect at a time, then the task of structural linguistic would be not only inexhaustable (which might be sad but true) but its results wolud be trivial and hardly worth the effort"(p.7)

Azaz, az idiolektusok végtelen leírása a logikai abszurditás felé vezet, mely során a strukturális nyelvészeti leírások a végtelenbe és a trivialitásba fulladnak. A trivialitás vádját, legalábbis annak veszélyét, maga de Saussure válaszolja meg [2]., amikor a nyelvet nem a beszélõ szubjektum társadalmi alkotásának tekinti, hanem "társadalmi produktumnak", melyre az individum többé-kevésbé passzív módon reflektálni látszik.

Ziff szemantikai értelmezési módszere:
H-val jelöli azokat a nyelvi megjelenési formákat, melyek a beszélõ számára egy adott szituációban természetesnek tekinhetõek. E-vel jelöli az "English Today" nyelvi megjelöléseit. Ezek alapján a "there is a purple gila monster on my lap blinking at me" ("egy lila gila(?) szörny ül az ölemben és rám kacsingat") alakú mondat az E-nek ugyan egy megjelenési formája, ám H-ként semmiképpen nem elfogadható.
Ezek után Ziff az E törvényszerûségeirõl tesz néhány megállapítást, a következõképpen.
"The relation between the language and the world is conventional" (a nyelv és a világ közti kapcsolat konvencionális) szól a bevezetõ idézet, melyet Ziff cáfolni igyekszik. A konvencionalitás idõnként szokást jelent, idõnként megállapodást, idõnként hangzásbeli egybeesés miatt alakul ki az adott nyelvi megjelenés (hangutánzó szavak),mely a felé mutat, hogy nem minden szemantikai regularitás konvencionális. A továbbiakban más szemnatikai törvényszerûségeket tárgyal, melyeket "regulárisnak" mondunk.

Statisztikai és típus-regularitásokat megkülönböztetve azt a következtetést vonja le, hogy gyakran az emlékezet felelõs bizonyos szemantikai regularitások kialakulásáért, melyek bizonyos szituációkhoz kötõdnek (a nyelv tanult volta mellett érvelve ezáltal).

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
a nyelvi megjelenés (linguistic utterance) idevonatkozó elemzései, melyek a nyelv és valóság, nyelv és kultúra-kontextus, nyelv és egyéni beszélõ nyelvi forma, struktúra és jelentés viszonyát vizsgálják

Az elmélet-alkotás célja:
nyelvelméleti analízis, mely a nyelvi forma, struktúra és jelentés viszonyát vizsgálja, strukturalista-funkcionalista megközelítésben

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
nyelvészet, szemantika

Az elmélet háttérdiszciplínái:
nyelvészet, nyelvfilozófia, szemiotika

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:
Carnap, Rudolph: Meaning and necessity. A study in semantics. 1988.
Greimas, A.J.: On meaning: selected writings in semantics. 1987.
Greimas, A.J.: Structural semantics: an attempt at method. 1983.
Thody, Philip: Introducing Barth. 1999.
Derrida, Jaques: Positions. 1987.
Chomsky, Noam: Studies on semantics in generative grammar. 1980.

Jegyzetek:

[1] F. de Saussure, Cours de linguistique générale, p. 20.

[2] Ibid.30.

Készítette:
Árendás Zsuzsa, 2004 február 20.