Lektorálás

Gilbert Ryle: A szellem fogalma
Szabó Levente és Bodó Balázs összeállítása

Az adott elmélet megnevezése (Bodó, Szabó):
Altrichter Ferenc (fordító) - aki 1973-ban utószót írt a könyvhöz - szerint Ryle visszautasítaná, ha filozófiai álláspontját "-izmus" vagy "-lógia" szóval illetnénk, szerinte stílusát leginkább oxfordi mozgalomnak nevezhetnénk. Azonban tény és való, hogy Ryle maga jelenti ki: a kartéziánus gondolkodást kívánja könyvében kritizálni.

Az elmélet érvényességi területe (Bodó, Szabó):
A két szerző által felsorolt tudományterületeket azzal egészíteném ki, hogy Ryle könyve elsősorban a filozófia területét érinti.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa (Szabó):
Ryle könyvében több helyen érinti a kommunikáció témáját. Nemcsak a belső gondolatokról ír, hanem a kijelentések hatásairól is.
"Minden beszéddel valamilyen sajátos hatást szándékozunk elérni. A kérdéseket például meghallásra, megértésre, megválaszolásra szánjuk" - írja Ryle. Kitér a tanító célzatú hatásra, a kommunikáció egyik eszközére, amellyel magunkon is kísérletezünk. Szerinte minden kijelentés állításával a befogadót rá akarjuk venni arra, hogy az elhangzottakat értékesítse.

Elméletalkotás célja (Bodó):
Ryle nemcsak a karteziánus filozófiát kritizálja, hanem a behaviorizmust is. "A behaviorizmus ugyanolyan rossz, mint a kartezianizmus" - írja Ryle az előszóban.

Az elmélet leíró vagy magyarázó (Bodó, Szabó):
Az elmélet szerintem is alapvetően magyarázó. Tételesen elemzi az eddigi elméleteket a szellemről és magyarázza annak tévedéseit.

Funkciók (Bodó, Szabó):
Bodó Balázs kérdőjele elgondolkoztató.
Szabó Levente értekezése Ryle nyelvkritikájáról nagyon érdekes.
Ugyanakkor a könyvnek szerintem még egy funkcióját említi Ryle, miszerint nem külön, új tudományt hozz létre, hanem a különböző diszciplínák együttműködési lehetőségére hívja fel a figyelmet.

Szerkezetek (Bodó, Szabó):
A szerkezet elsősorban a "mi tudások" és "hogyan tudások" viszonyát elemzi és küzd a "gépbe zárt kísértet" elmélet ellen.

Színterek (Bodó, Szabó):
Bodó Balázs ismét kérdőjellel oldotta meg a problémát.
Szabó Leventét kiegészítve szerintem meghatározó még a kultúra, ami befolyásolja a "hogyan tudásainkat".

Dinamikák (Bodó, Szabó):
Minkét szerző Ryle könyvének dinamikáját tárgyalja, amely valóban kifejeződik a "hogyan tudások" elméletében.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal (Szabó):
Pléh (2003) összevetette például Marr látáselméletét Ryle "tudni mi" és "tudni hogyan" problémájával. Marr szerint ahhoz, hogy megértsük az emberi látást, először a feladatot kell tisztázni, azt, hogy mit tesz az ember, amikor lát.

Fontosabb bibliográfia:
Ryle G. (1999) A szellem fogalma, Osiris, Budapest
Pléh Cs. (2003) Bevezetés a megismeréstudományba, Typotex, Budapest

Az összefoglalót készítette: Skrabski Fruzsina
Dátum: 2004-01-12