Daniel C. Dennett

 

"Here is how it works: first you decide to treat the object whose behavior is to be predicted as a rational agent; then you figure out what beliefs that agent ought to have, given its place in the world and its purpose. Then you figure out what desires it ought to have, on the same considerations, and finally you predict that this rational agent will act to further its goals in the light of its beliefs. A little practical reasoning from the chosen set of beliefs and desires will in most instances yield a decision about what the agent ought to do; that is what you predict the agent will do."

(Dennett, The Intentional Stance, p. 17)

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Az intencionalitás Dennett-féle modellje

Az elmélet érvényességi területe
Ismeretelmélet, tudományelmélet - ismereteink eredetét, ezen belül a mindennapi tudás (vö. "népi pszichológia") és a tudomány viszonyát vizsgálja.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Személyközi kommunikáció - az egyén és az egyén kognitív műveletei felől szemléli a megismerést.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Főleg magyarázó, a reprezentációink eredetétre kíván választ adni.

A koncipiálásba bevont funkciók
Intencionalitás, kommunikáció, naturalizmus, evolúció

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
tudat, intenció, reprezentáció

A koncipiálásba bevont színterek és dinamikák
Dennett az egyén külvilághoz való viszonyában három alapvető hozzáállást különít el, melyek közül kiemelt szerepe van az intencionalitásnak:

fizikai hozzáállás (physical stance): a világ dolgait tárgykként szemléljük
tervezeti hozzáállás (design stance): a dolgokat "gépeknek" tekintjük, funkciójuk és működésük felől vizsgáljuk (pl. fiziológia)
intencionális hozzáállás (intentional stance): a világot a szándékok felől nézzük, a dolgokat úgy tekintjük, mintha azok egy szándékos ágenshez tartoznának

Úgy jönnek létre saját gondolataink és szándékaink, hogy másokról is feltételezzük, hogy rendelkeznek ilyenekkel, sőt azt is, hogy rendelkeznek elképzelésekkel arról, hogy mi rendelkezünk elképzelésekkel arról, hogy ők is.
Így Dennett-nél a külvilághoz való viszonyulást lehetővé tevő reprezentációs rendszer eleve kommunikációs rendszerként működik - reprezentációink nem csak kommunikációk által jönnek létre, de csak kommunikációk által maradnak fenn és működnek.

Itt lép be egy sokat idézett fogalom, a "népi pszichológia", a mások kognitív helyzetéről és viszonyulásairól alkotott mindennapi tudás. "Dennet (…) azon dolgozik, hogy ismét fedésbe kerüljön a tudásba vetett hit a tudás vállalkozásának több évszázados (vagy évezredes) sikerességéből fakadó evidencia-érzettel és a filozófiai értelemben vett ismeret kritikai teóriájával." (Kampis György: Dennett és az evolúció)

Dennett szerint intencionalitásunk eredete evolúciós alapon magyarázható, méghozzá legalább két szempontból is: egy evolúciós beválás nyomán alakult ki, és a tudományos megismerésben intencionalitást tulajdonítunk a rendszereknek - itt kapcsolódhat a tudományos megismerés a népi tudáshoz, mely ihletője, és mellyel közös evolúciós alapzaton áll.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal

Wilburd Van Quine folytonossági koncepciója: nincs valódi különállás a nyelvi és a tényvilág között, így az analitikus és szintetikus ítéletek között sem. Többek között innen eredeztethető Dennett törekvése a filozófia és a tudomány (a természettudományt is beleértve) közötti szimmetria létrehozására.
Pszichológia, kognitív tudomány: elsősorban épp az intencionalitás okán.
Evolúcióelmélet: pl. a mémek szerepe kapcsán is fontossá válik, Dennettnél.

Az elmélet-alkotás célja
Reprezentáció

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
elmefilozófia

Az elmélet háttérdiszciplinái
Ismeretelmélet, tudatfilozófia, nyelvfilozófia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Denett, Daniel C.: The intentional stance. MIT Press, Cambridge 1987.

Denett, Daniel C.: Consciousness explained. Little Brown, Boston 1991.

Denett, Daniel C.: Micsoda elmék. Kulturtrade, Bp. 1996.

Denett, Daniel C.: Szövegek, emberek és más készítmények. In. Holmi 1996/8.


[vissza a lap tetejére]