Jan Assmann: A kulturális emlékezet
Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Assmann a kollektív emlékezet, a történelem és a hagyomány fogalmait vizsgálja abból szempontból hogy az emlékezés egyes technikái hogyan függnek össze a közös múlt, a közös hagyományok, a közösséghez fűződő múlt fenntartásával, továbbörökítésével, értelmezésével.
A kulcsszavak: kollektív emlékezet, kommunikatív emlékezet, kulturális emlékezet.

Az elmélet érvényességi területe
A kommunikáció szociológiája
Társadalomtörténet
Etnológia
Archeológia

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Bár az emlékezet képessége (pontosabban annak biológiai alapjai) csupán az egyénekben lelhető fel, mégis értelmezhető az emlékezet fogalma közösségek esetében is. A közösség emlékezetét Assmann két területre osztja, a közösség tagjai által még átélt közelmúltat, az "élő", belátható történelmet, az utolsó 80-100 évet a kommunikatív emlékezet tartja fenn, míg az ezen kívül eső területet - függetlenül attól, hogy az mítoszokból vagy tényleges történelmi eseményekből áll-e - a kulturális emlékezet őrzi. Az egyes típusoknak vannak közös, és vannak egymástól eltérő jellegzetességei: mindkettő "meghatározó élményeket és emlékeket formál és őriz meg", egyéni- és csoportidentitást szerez, s a múlt fenntartásával értelmezést ad a jelenben, s normatív utasításokon és elvárásokon keresztül formálja a jövőt. Eltérnek azonban a fenntartás és hagyományozás technikái, intézményei.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Assmann archeológusként korai társadalmak leírásával foglalkozik, a kulturális emlékezetre vonatkozó elmélete a kutatásai során tapasztaltak értelmezése.

A koncipiálásba bevont funkciók
Az emlékezés területei, úgyis mint tárgyi, mimetikus, kommunikatív és kulturális emlékezet
Az emlékezés technikái: mimezis, szájhagyomány, normák, ritusok, ünnepek, az emlékezet fenntartását szolgáló csoportok és intézmények.
Az emlékezet fenntartásának funkciói: identitásképzés, uralom fenntartása, normatív és formatív szabályok kialakítása a közösség fenntartására, ellenállás, a jelen megalapozása
A kommunikatív és kulturális emlékezet belső szerkezete, működési mechanizmusai: ismétlés, megjelenítés, interpretáció, variáció, kanonizáció, felejtés

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetoleg szerkezeti egységek
Az egyén.
A közösségek
Közösségek felett álló szerveződési szintek: népek, kultúrák, államok, civilizációk
Az emlékezet fenntartásában kitüntetett szerepet játszók: a "beavatottak" brahmanok, rabbik
Az emlékezet fenntartásában szerepet játszó intézmények

A koncipiálásba bevont színterek
A kultúra és alrendszerei: a vallás, a hatalom struktúrái
Kommunikációs aktusok: közvetlen (orális) és mediatizált (írásbeliségen nyugvó) kommunikáció
A tudás belső szerkezete

A koncipiálásba bevont dinamikák
A közös tudás kialakulása, a megőrzendő ismeretek körének kialakulása. A mítoszok, az abszolút és viszonylagos múlt kialakulása.
A közös tudás fenntartása. A fenntartás technikái és intézményei.
A közös tudás kapcsolata a jelennel, és a fennálló társadalmi, kulturális renddel. A közös tudás átörökítése írásos és szóbeli társadalmakban.
A közös tudás hatása a társadalom szervezettségi szintjére, komplexitására, etnogenezis.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Az elmélet szoros kapcsolatban van az archeológiával, hiszen az ott megismertekre épít, ám szorosabb kapcsolatban van a társadalomtudomány antropológiával, etnográfiával, kommunikáció- és kultúrakutatással foglalkozó elméleteivel: Ong, Halbwachs, Goody, Watts, Geertz munkáival.

Az elmélet-alkotás célja
A kultúrakutatás szempontrendszerének kiegészítése az ókorkutatásban felhalmozódott tapasztalatokkal, s e tapasztalatok integrációja a kultúrakutatás más területein: szociológiában, antropológiában elért eredményekkel, s ezáltal olyan, egységes értelmezési keret kialakítása mely a nemzettől az egyéni mnemotechnikáig ível.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A kommunikáció szociológiája
Társadalomtörténet
Kultúrakutatás

Az elmélet háttérdiszciplínái
Archeológia
Kultúrakutatás
Szociológia
Etnográfia
Kulturális antropológia
Társadalomtörténet

Az összefoglalót készítette: Bodó Balázs
Dátum: 2003.12.14..


[vissza a lap tetejére]