A kultúra naturalista, járványtani - epidemiológiai elmélete, magyarázata.

A kommunikáció-elmélet megnevezése:
A kultúra naturalista, járványtani - epidemiológiai elmélete, magyarázata.

Érvényességi terület:
Sperber a ("A") kultúra magyarázatának elméletét írja. Sperber szerint a kultúra naturalista természettudományos alapú elméletét írja.
A szövegek azonban a természettudomány - kognitiv pszichológia, az evolúció által magyarázott - kultúrát hordozó természeti alapok (psziché és az idegrendszerünkben lévő kognitív feldolgozó modulok) és a kultúra kapcsolatának természettudományos elméletéről szólnak. S ebben lehet reális érvényességi területük.
Nem mondanak azonban az értelmes kommunikációról magáról, a társadalomról sokat.
Ha a kultúra kimerítő magyarázatát adná az elmélet, akkor nem kellene társadalmi tényt társadalmi ténnyel magyaráznunk többé, mert a kultúra természettudományos elmélete ezt szükségtelenné tenné. Ezt persze nem írja Sperber, de nem szűkíti le az érvényességi területet.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció fogalom típusa
Természettudományos modellje az emberi kultúrának.

Kapcsolódás más tudományterületekhez.
Epidemiológia járványtan, innen van az ötlet. A kultúra úgy terjed, mint a járványok. A járványok terjedésének feltételeit kell megismerni. A járványnak több, egyedül, önmagában kevés előfeltétele van, a járványokhoz több előfeltétel szükséges. A kultúrának kell lenni természeti előfeltételének is. Az epidemiológiai megközelítés csökkent azt a gátlást, hogy a kulturális tényeket csak kulturális tényekkel akarjunk magyarázni.
Fentiek miatt kapcsolódik a társadalomtudományok és az ismertelmélet problémáihoz. A társadalomtudományi kutatások módszertanához. Közelíti a természettudományos és társadalomtudományos kutatási módszertanokat.

Háttérdiszciplína:
Társadalomtudományi és természettudományi tudományfilozófiai kérdések. Antropológia.
Kognitív tudományok.
Evolúciós szemlélet.

Koncipiálásban bevont funkciók, szerkezet(i egységek), színterek, dinamikák:
Az alapötlet az, hogy a gondolatok úgy terjednek embertől emberig, mint a fertőzések. S így a szociológia és az antropológia úgy kapcsolódik a pszichológiához, mint ahogy a járványtan a belgyógyászathoz. A kultúra "megfertőz" minket, a kultúra olyan, mint a fertőzés, a járvány. A kultúra, mint járvány.

A kultúra vizsgálatában ezért hasznos lehet a járványtani - epidemiológiai megközelítés.

A gondolatmenet váza:
az agyunkban vannak gondolatok,
ezeknek a gondolatoknak vannak mások számára megfigyelhető viselkedési következményei, például hangokat bocsátok ki a hangképző szerveimből, beszélek,
s ennek megfigyelése a megfigyelőben (is) gondolatokat ébreszt.
Néha, vagy gyakran e megfigyelőben keletkező gondolatok hasonlóak a megfigyeltben lévő gondolatokhoz.
az emberi társadalomban vannak olyan gondolati tartalmak, amelyek nagyszámú egyénben hasonlóan fordulnak elő, pl. vallásos hiedelmek, főzési receptek, szakmai fogások stb. ezek valamiért hatékonyan terjednek. Érdemes megismerni terjedésük törvényszerűségeit.
E terjedés valószínű több tényezőn alapul, s e tényezőknek eltérő lehet a magyarázata s a kultúra járványtani elméletének ezért eklektikusnak kell lennie. A járványtani megközelítés makro jelenséget (kultúra illetve járvány) egyedi, ritka események összegződő hatásával magyaráz. Ezzel szemben áll, pl. azzal a nézettel, hogy makro-jelenséget csak más makro-jelenséggel kellene magyarázni (Társadalmi tényt társadalmi ténnyel, pl.).
A gondolat hasonlít Dawkins elméletére, amelyben gondolati tartalmak, mint a populációk egyedei, génjei "mémekként" replikálódnak és terjednek, és az alkalmasak maradnak fenn. Ez a hasonlat eléggé pontos replikációt feltételez, Sperber szerint ez nincs így, mert a másolás sosem pontos a kultúra szintjén. És a gondolatok terjedését befolyásolja a pszichológiai kognitív szint, ezért a magyarázó modell ezt nem hagyhatja ki.
A gondolatokat idegrendszeri modulok hordozzák és dolgozzák fel "gondolják", ezek tárolóhelyeiért a kultúra elemei - gondolatok - versenyeznek, harcot folytatnak, azok maradnak meg, amelyek tároló kapacitást kapnak, a modul (a természettudományos hordozó) meghatározhatja - előfeltételét adhatja, milyen gondolatok tárolódhatnak. A modul természeti képződmény, valamely túlélési funkcióra alakultak ki, amelyen a gondolatok mint a modul másodlagos funkciói élősködhetnek.

Az elmélet megalkotásának célja:
A társadalomtudományok naturalista programja
Hogyan lehet a társas jelenségeket beilleszteni a természetbe - kérdi Sperber. Illetve a természet és a társadalomtudományok közötti folytonosságot keresi.
A kognitivista megismerés-tudomány azt kérdi, hogyan illeszkednek a mentális dolgok a természetbe.
Erre egy magyarázat lehet Sperber szerint a kultúra epidemiológiai szemlélete.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
Az antropológiai kutatásokban az antropológia természettudományos megalapozása.

Fontosabb bibliográfiai tételek:
Dan Sperber: A kultúra magyarázata. Naturalista megközelítés. Osiris zsebkönyvtár. 2001

Készítette: Domschitz Mátyás
2003.