Reflexív antropológia

Clifford, J. (1988) The Predicament of Culture, London: Harvard University Press.
Clifford, J. és Marcus, G. E. (szerk.) (1986) Writing Culture. The Poetics and Politics of Ethnography, London: University of California Press
Marcus, G. E. (1998) Ethnography through Thick & Thin, Princeton: Princeton University Press
Rosaldo, R. (1989) Culture & Truth. The Remaking of Social Analysis, Boston: Beacon Press.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Nem kifejezetten kommunikáció elmélet, inkább antropológiai módszertani kritikai irányzat, a neve reflexív antropológia.

Az elmélet érvényességi területe

Szociológia
Antropológia
Etnográfiai módszertan

Közvetve:

Média diskurzus elemzés
Illetve bármilyen más kulturával kapcsolatban tett társadalom tudományos leírás

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A kommunikáció fogalma nincs definiálva, de releváns. A kommunikáció a kulturális leírás maga, ahol az etnográfus kommunikálja a tudományos olvasóközönséggel a terepen tapasztaltakat. A reflexív antropológia ennek a kommunikációs folyamatnak az egyes, szükségszerűen szubjektív/torzító elemeire reflektál, ezeket próbálja megérteni és megmutatni.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró. Módszertani kritika.

A koncipiálásba bevont funkciók
A leírást végző személyes optikája.
A leírást befolyásoló egyéb elemek.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Az etnográfiai leírás James Clifford szerint legalább hatféleképpen meghatározott:

"(1) kontextuálisan (értelmes társadalmi miliőből merít, és ilyet is teremt);
(2) retorikailag (kifejezés szabályait használja, s azoknak megfelelően értelmezik);
(3) intézményileg (bizonyos hagyományoknak, tudományágaknak és közönségeknek megfelelően vagy azok ellenében írunk);
(4) műfajilag (egy etnográfia általában megkülönböztethető egy regénytől vagy egy útirajztól;
(5) politikailag (a kulturális valóságok reprezentációjához fűződő autoritás egyenlőtlenül oszlik meg, és sokszor vitatott);
(6) történelmileg (minden eddig felsorolt konvenció és korlát változásban van). Ezek a meghatározottságok irányítják az etnográfiai fikciók írásba foglalását." (Clifford, 1986:6)

A koncipiálásba bevont színterek

Az egyén részleges/szubjektív percepciója.
Az etnográfia írásakor fellépő meghatározottságok, torzítások, hermeneutikai, fogalmazásbeli problémák.
Az etnográfia olvasásakor felmerülő hermeneutikai problémák.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Az antropológiai leírás konvencióinak változása a diszciplína története során.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A társadalomtudomány posztmodern fordulatához kapcsolható a reflexív antropológia, lényegileg a Clifford Geertz által lefektetett interpretatív antropológiai kritika logikus továbbgondolása.

Az elmélet-alkotás célja
A kulturális leírás folyamatának során rejtve maradó torzítások, hatalmi erőviszonyok felszínrehozása, megértése, hogy ezek után legitim fogalmazási módokat találjanak; illetve az egyes kompozíciós stratégiák problematikus mivoltára reflektáló etnográfiai írásmód alapjainak lefektetése

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Antropológia

Az elmélet háttérdiszciplinái

Hermeneutika
Fenomenológia
Szemiotika
Irodalomelmélet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Clifford, J. (1988) The Predicament of Culture, London: Harvard University Press.

Clifford, J. és Marcus, G. E. (szerk.) (1986) Writing Culture. The Poetics and Politics of Ethnography, London: University of California Press

Marcus, G. E. (1998) Ethnography through Thick & Thin, Princeton: Princeton University Press

Rosaldo, R. (1989) Culture & Truth. The Remaking of Social Analysis, Boston: Beacon Press.

Tyler, S. A. (1987) The Unspeakable: Discourse, Dialog and Rhetoric in the Postmodern World, Madison: University of Wisconsine Press

Az összefoglalót készítette: Vályi Gábor
Dátum: 2003-06-10