Nemverbális "szótárak"

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Előljáróban: értelmezzük a feladatot: mik a nemverbális "szótárak"? Olyan többé-kevésbé lexikonszerű gyűjtemények, amelyek a különböző testmozgásokat veszik sorra és magyarázzák ezek jelentését, illetve az önkéntelen testmozgások esetében ezek hatását az emberi kommunikáció folyamatában. Egyik alapvető fajtájuk kultúrközösségek, egyes embercsoportok tanult jelbeszédét térképezi fel (pl. az ausztrál benszülöttek jelnyelve, buddhista és hindu papok rituális kéztartásai, süketnémák jelbeszéde), másik csoportjuk az emberi viselkedésformákban megnyilvánuló önkéntelen vagy tudatos testmozgások (az emberek közötti távolságtartástól a szemöldökmozgásig) bemutatásával és magyarázatával foglalkozik. Az általában vett emberi kommunikáció szempontjából az utóbbiak bírnak jelentőséggel, mivel a beszédet kísérő (önkéntelen vagy tudatos) testmozgások kommunikatív folyamatban betöltött szerepe jelentheti a vizsgálat tárgyát.
A kommunikáció-elmélet megnevezése felől közelítve tehát: a verbális kommunikációt kísérő vagy helyettesítő vizuális nemverbális jelek, avagy kódok "elmélete".

Az elmélet érvényességi területe
Elsősorban a személyközi, valamint a csoportos és nyilvános kommunikációban - legyenek azok interakcionista nézőpontúak vagy tranzaktívak - érvényesülnek a nemverbális "szótárak". Ezek közül is - úgy gondolom - alapvetően az interperszonális kommunikáció olyan felfogásai tartoznak ide, amelyekben a kommunikáció a résztvevő felekre kölcsönösen visszaható folyamatként értelmezett.
Másfelől vizsgálva az érvényességet: beletartoznak a nemverbális jelek vizuálisan felfogható azon csoportjai, amelyek testszignálok, azaz: tekintet és szemmozgás, mimika, érintés, (kéz- és test-)gesztus, testtartás, emblematikus jelek (amennyiben ez alatt a beszédet helyettesítő, gyorsan továbbított testszignálokat értjük), térköz-szabályozás. (A térközszabályozást, avagy a proxemiát vagy proxemikát, mivel test-viszonylatból születik, ide sorolom.)
Nem tartoznak bele a nemverbális jelek következő csoportjai: vokális jelek; kronémia (azaz az időbeliség jelzései). Egyes szakirodalmak nemverbális kommunikációnak nevezik a vizuális kommunikációt is, míg mások a három kommunikációváltozat egyikét látják benne, úgymint verbális, nemverbális, vizuális kommunikáció. Nem tartozik azonban ide, mert a vizuális kommunikáció legfeljebb kapcsolódási viszonylatban van a nemverbális kommunikációval, másfelől nézve: a testszignálokkal végzett nonverbális kommunikáció vizuális is kommunikáció.

[A kommunikáció összetett folyamatából kisebb rész a verbális, nagyobb a nemverbális, illetve a vizuális nemverbális. (Mehrabrian szerint: a teljes közlésrendszer 7 %-a csak verbális, 38 %-a vokális, 55 %-a egyéb nem verbális; Birdwhistell szerint a személyes kommunikációban 35 %-nyi a verbális alkotóelem és 65 %-ot tesz ki a nem szavakkal történő közlés.)]

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Aktus típusú kommunikációról van szó.
Az a kommunikáció-típus, avagy kommunikáció -szint, amivel a nemverbális szótárak kapcsán foglalkozunk a NEMVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, ennek is vizuálisan értelmezhető változatai.
Ugyanakkor a kommunikáció ezen területe METAKOMMUNIKÁCIÓ is, mert a nonverbális jelek a szóbeli kommunikációt kísérve minősítik is azt.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró a felsorakoztató és feltérképező jellege miatt. Példák erre: Hall távolságosztályozó rendszere - 1. sz. melléklet; a Mehrabrian által felállított osztályozás a nem verbális üzenetek jelentéseinek csoportjairól - 2. sz. melléklet; Ekman és Friesen osztályozása a nemverbális "fecsegés" jeleiről; Jourard érintési szabálytérképei; Morris listája a húsz kulcsgesztusról; Brannigan és Humpries listája 80 arckifejezésről és fejmozdulatról és 56 egyéb testmozdulatról; …
Magyarázó, mert az egyes nonverbális jelek kapcsolati jelentéseit, kommunikatív szerepét, a kommunikációs folyamatra kifejtett hatását vizsgálja.

A koncipiálásba bevont funkciók
A nemverbális jelek a következő funkciókban fejtik ki hatásaikat:

1. tájékoztató funkció: információ az interakcióban résztvevő személyekről (érzelmi állapotukról: harag, öröm, stb; egyéni tulajdonságukról: céltudatosság, hátorozatlanság, stb.; egymáshoz való viszonyukról: szeretet, gyűlölet, stb.; társadalmi helyzetükről: vezető, beosztott, stb.)
2. az interakciót tagoló funkció: az interaktív folyamat megnyitása, kapcsolattartás, szakaszolás-témaváltás, a folyamat lezárása
3. a beszédet segítő funkció: a szöveg tagolása, hangsúlyozás, kiegészítés

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A kommunikátor teljes személyiségével vesz részt a személyközi kommunikációban, azaz testszignáljaival is folytatja a kommunikációt. A testbeszéd szempontjából a kommunikáció szerkezeti aspektusában a kommunikáció sikeréhez szükséges (elégséges) elemek (kommunikáció-részek): a testjeleket küldő kommunikátor, a csatorna és a kód. Azaz a kommunikátor nemverbális csatornán küldi a jeleket és a kontextus szerint történik meg a dekódolás.
A szerkezetet természetesen bonyolítják a) a verbális rendszer és a testbeszéd kapcsolata (helyeslő vagy ellentétes-e a tartalom), b) a testszignálokkal történő viszontjelzések hatására bekövetkező módosulások.

A koncipiálásba bevont színterek
Az ember élettereire vetítve főképpen a következő színtereken van jelentősége: család, párkapcsolatok, társas kapcsolatok, retorika; egyes, az emberi kapcsolatokat használó munkakörök (viszonylatai: hivatal-ügyfél, üzleti tárgyalások, tanár-tanítvány, …), …

A koncipiálásba bevont dinamikák
A testbeszéd óriási szereppel bír a kapcsolatfelvételben, a kommunikációs folyamat első szakaszában, az ún. belebonyolódásban és kihátrálásban. A különféle testszignálok összehangoltan szolgálják a kommunikáció dinamikáját. Csak egy példa: a kapcsolatfelvételt a szemkontaktus keresése, a távolságcsökkentés, az előrehajlással kinyilvánított erős figyelem jelzi, míg a kapcsolat lezárásának szándékát a szemkontaktus csökkentése vagy kerülése, a távolságnövelés, az ellazított izomtónus.

A kommunikációs folyamat "törzsében" stratégialag az egyik legfontosabb tényező a jó benyomáskeltés és a képalkotás, avagy az énkép megmutatása a testbeszéd segítségével; illetve a kommunikáció fenntartása érdekében kinyilvánított aktivitásjelzések, amelyek figyelmet és válaszkészséget mutatnak (gesztikulálás, fejbólintások, kellemes hatású arckifejezések).

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A nemverbális kommunikáció szinte minden kommunikációelmélethez kötődik valamilyen szinten vagy aspektusból. Mivel az előbbi gondolat kibontása - úgy tűnik- szétfeszíti a megadott koncipiálási kereteket, ezért egy mellékletben kísérlem meg egy (más forrásból átvett) kommunikációelméleti rendszerben a testmozgások, avagy testszignálok szerepét megmutatni. - 3. sz. melléklet

Az elmélet-alkotás célja
A kommunikáció komplexitásának feltárása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Kultúrakutatás. Viselkedés- és intelligenciakutatás. Érzelmek kifejezésének tanulmányozása (legkorábban: Darwin, Charles - 1872).

Az elmélet háttérdiszciplínái
Kinezika (vagy kinesztézia): az emberi mozgásos megnyilvánulásokkal foglalkozó tudományág. A mozgások biológiailag meghatározottak, ösztönösek és tanultak - a kinezika számára fontos, hogy lássa ezek között a különbséget, a határokat. A kommunikáció számára nem az efféle "eredetkutatás" a fontos, hanem az egyes mozgások kommunikatív szerepe és a kommunikációs folyamatban kifejtett hatásai. Az emberi mozgások jelentéssel bíró részének van szerepe a kommunikációban. A jelentés azonban kultúránként, sőt társadalmi csoportonként is más lehet. Ezért nagyon fontos háttérdiszciplína a
Kulturális antropológia: azaz a paralingvisztika (avagy a szavakon túli vokalitás) és a kinezika eltérő kulturális tartalmait vizsgáló tudomány.
Nyelvészet: amennyiben a nyelvi jelenségeket kísérő, a nyelvi értelmezésekre ható megnyilvánulásokról van szó.
Szociálpszichológiai kötődése nyilvánvaló: az emberi viselkedés és kapcsolattartás vizsgálatinak eredményei egyenes összefüggésben vannak a vizuális nemverbális kommunikációval (avagy a testszótárakkal).
Pszichológia elsősorban a fejlődéslélektan és a személyiségtan irányából, illetve a pszichoterápia, sőt a pszichopatológia a viselkedésbeli és percepciós normák szempontjából.
Általános filozófiai háttérként talán a pragmatika nevezhető meg, amennyiben a nonverbális kommunikációban jelrendszerek és az ezeket használó emberek viszonyainak vizsgálata történik.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

a "gesztusszótárak" maguk

Axtell, Roger E.: Gesztusok. Ajánlott és tiltott testbeszéd-megnyilvánulások a világ minden tájáról. Alexandra Kiadó, Pécs, 1997 [eredeti cím: Gestures. fordította: Cserna György] [ez inkább antropológia?]

Nierenberg, G. I. - Calero, H. H. : Testbeszéd - kalauz avagy mit üzennek a gesztusok? Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1995 [eredeti kiadás: How to Read a person Like a Book. A Fireside Book, Simon & Schuster, Inc. 1971] [fordította: Doubravszky Sándor]

Pease, Allan: Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból. Park Kiadó, Budapest, 1989 [eredeti cím: Bodz Language. How to read other's thoughts bz their gestures. Sheldon Press, London, 1988 (11. kiadás)]

a téma irodalma

Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat - Kairosz, 1997 [eredeti cím: Joseph P. Forgas: Inrterpersonal Behaviour. The Pszichology of Social Interaction] [fordította: László János] [különösen: A nem verbális kommunikáció funkciói - 162.o.; nem verbális kommunikáció - 155. o.; A nem verbális üzenetek változatai - 173. o.]

Hall, T. Edward: Rejtett dimenziók. Katalizátor Iroda, Budapest, 1995 [eredeti: The Hidden Dimension. Anchor Books, Doubleday, New York, 1966] [fordította: Falvai Mihály, 1975, 1980, első magyar nyelvű kiadás: Gondolat, 1976] [X. Távolságok az emberek között - 114. o.]

Andor Csaba: Jel-kultúra-kommunikáció. Interdiszciplináris szempontok a kultúrakutatásban. Gondolat, 1980 [A metakommunikáció - 152.o.]

Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, 2001 []

Kommunikáció I. A kommunikatív jelenség. Szerkesztette: Horányi Özséb. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977. [Watzlawick - Beavin - Jackson: A kommunikáció két axiómája - 67. o.; Davitz, Joel. R. : Az érzelmi jelentés - 139. o.]

Társadalmi kommunikáció. Szerkesztette: Béres István - Horányi Özséb. Osiris Kiadó. Budapest, 2001 [Horányi Özséb: A személyközi kommunikáció - 57. o.]

A kommunikáció elmélete és gyakorlata II/1. Tematikus szemelvénygyűjtemény 1. Szerkesztette: Galambos Katalin. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1998 [Nem verbális kommunikáció és nevelés - 443. o. forrás: Buda Béla. A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, Bp. 1988; Nonverbális kommunikáció - 451. o. - forrás: Benesch, H.: SH atlasz - Pszichológia. Springer-Hungarica, Bp. 1994; Kinezika, paralingvisztika és kulturális antropológia - 465.o.- forrás: La Barre, W.: Kinezika, paralingvisztika és kulturális antropológia. In. Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény I. szerk.: Buda Béla. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.]

Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég Kiadó, Budapest, 2002 [A nem verbális kommunikáció kódjai - 41.o.]

Mellékletek

1. melléklet

Hall, T. Edward proxemikai rendszere

[vissza]

2. melléklet

A szeretet, a státus vagy kontroll és a nyitottság kommunikálására használt nem verbális jelzések

1. Közvetlenségi jelzések (szeretetet vagy ellenszenvet kommunikálnak)
Szemkontaktus
Testfordulat
Test előrehajlása
Személyközi távolság
Érintés

2. Ellazulási jelzések (státust és társadalmi kontrollt kommunikálnak)
Test oldalt dől
Karok összefonódnak vagy sem
A felsőtest ellazítása
Kezek ellazítása
Lábak egymásra téve vagy sem

3. Aktivitásjelzések (válaszkészséget, nyitottságot kommunikálnak)
Gesztikuláció mértéke
Láb- és lábfejmozgások
Fejbólintások
Arcmozgások és az arckifejezés kellemessége
Hangerő, beszéd sebesség és intonáció

Mehrabrian, 1989 nyomán
Forrás: Forgács 1997 - 169.o.

[vissza]

3. melléklet

Kommunikációelméletek és a testbeszéd
további fejlesztést igénylő vázlat

1. Interperszonális kommunikáció

1.1. Szimbolikus interakcionizmus
1.2. A jelentés összehangolt szabályozása
1.3. Az elvárások megsértésének elmélete
Bizonyos esetekben a szabályok megsértése bizonyul a legjobbnak, leginkább célravezetőnek. Így a nonverbális elvárások - közöttük elsősorban a térközre, de a szemkontaktusra, az arckifejezésre, a az érintésre és a testtartásra vonatkozó elvárások - megsértése felizgatja a beszélgetőpartnert, akinek figyelme így jobban a sértőre és magára a tartalomra irányul. (Burgoon, J. elmélete)
1.4. Interperszonális megtévesztés elmélet
Mivel az ember tudja, hogy beszéd közben árulkodó nemverbális jeleket küld, tudatosan törekszik az olyan testbeszéd leplezésére, amely árulkodhat a megtévesztő szándékról, ha ez nem sikerül, akkor éppen a nonverbális jelek leplezik le a megtévesztő szándékot - így pl. sűrű pislogás és kitágult pupillák, ideges kézmozgás. Ugyanígy: az interaktív helyzetben résztvevők megtévesztő szándékuk leplezésére nonverbális jeleket használnak - pl. megnyerő mosoly egy hazugsághoz. (Buller, D. és Burgoon, J. elmélete)
1.5. Konstruktivizmus
1.6. A kapcsolat-elmélyülés elmélete
Magyarázatot ad arra, hogyan válnak közvetlenebbé az emberi kapcsolatok. Az intimitás alapja a kölcsönös feltárulkozás, avagy a nyitottság. Ezt nagyban segíti a szemkontaktus és a mosoly. (Altman, Irwin és Taylor, Dalmas elmélete)
1.7. A bizonytalanság-csökkentés elmélete
Egy társas viszony épülésében a bizonytalanság úgy csökken, ahogyan növekszik a kommunikáció segítségével az ismeret és a megértés. A nonverbális közvetlenség a kapcsolatok fejlődésének egyik változója, ahogyan a nonverbális megnyilatkozások az érintkezés kezdetén felerősödnek, úgy csökken a bizonytalanság. A bizonytalanság csökkenése pedig felerősíti a nonverbális jeleket a kapcsolatteremtésben. A szivélyesség, a fejbólintások, a mosoly csökkentik a bizonytalanságérzetet és a közvetlenebbé váló kapcsolat további jeleit eredményezik, a tartós szemkontaktust, az előredőlt testtartást. (Berger, Charles elmélete)
1.8. Az interakclonális nézőpont
E szerint az elmélet szerint a kommunikáció kapcsolati aspektussal bír, amelynek viszont összetevői a nemverbális csatorna és a metakommunikáció. (Watzlawick, Paul elmélete)
1.9. Kapcsolati dialektika
1.10. A társadalmi megítélés elmélete
1.11. Az elaborácló valószínűségi modellje

2. Csoportos és nyilvános kommunikáció

2.1. A csoportos döntéshozatal funkcionális szemlélete
2.2. Az alkalmazott szerkezetalkotás elmélete
2.3. Szimbolikus konvergencla-elmélet
2.4. A szervezetek információs rendszerekként való megközelítése
2.5. A szervezetek kulturális megközelítése
2.6. A szervezeti kommunikáció társadalomkritikai elmélete
2.7. Arisztotelész retorikája
2.8. A dramatizálás
A verbális kommunikációban a meggyőzés elengedhetetlen eszköze az azonosulás. Ez pedig stílusközösséget is jelent, azaz az előadásmód elfogadtatását, melynek pedig egyik összetevője a használt nonverbális nemvokális jelek közös tára és a használat módjának közös értelmezése is. (Burk, Kenneth elmélete)
2.9. Narratív paradigma

3. Tömegkommunikáció

3.1. Technológiai determinizmus
3.2. Szemiotika
3.3. Kultúrakutatás
3.4. A kultlváclós elmélet
3.5. A témameghatározás elmélete
3.6. A médiaegyenlet

4. Kulturális kontextus

4.1. A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete
4.2. Az arculat-mentés elmélete
Arculatmentés - a kifejezés azokra a "tipikus verbális és nonverbális üzenetekre utal, amelyek segítségével fenntartjuk, illetve visszaállítjuk mások rólunk kialakított képét, orvosoljuk az arculatunkat ért támadásokat, illetve megőrizzük arculatunk méltóságát". (Ting-Toomey, S. elmélete)
4.3. A beszédkódok elmélete
III. tételében: a beszéd egyes közösségekben bizonyos szituációkban férfiatlan cselekedet, ezért beszéd helyett nonverbális eszközöket kell alkalmazni; V. tételében: "a közös beszédkódok következetes használatával irányítani tudjuk a metakommunikációt" (Philipsen, G. elmélete)
4.4. Nemek nyelvi dialektusai
"A nők a kapcsolatteremtésre [rapport talk], a férfiak pedig az informálásra [report talk] helyezik a hangsúlyt." Ennek szellemében a nő visszajelzi odafigyelését pl. szemkontaktussal, fejbólogatással, míg a férfi igyekszik elkerülni aktív figyelmének megmutatását. (Tannen, Deborah elmélete)
4.5. Az elnémított csoport elmélete
4.6. Az álláspont elmélet

Az elméletek fentebbi felsorakoztatása átvét Griffin, Em (2001) könyvéből, 493. o.;
néhány beépített idézet is onnan

[vissza]

Az összefoglalót készítette: Sándor Zsuzsa
Dátum: 2003. február 7.