Serge Moscovici szociális reprezentáció elmélete

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A szociális reprezentáció elmélete.

Az elmélet érvényességi területe
Univerzális. ("a szociális reprezentációk elmélete […] kizárja annak a lehetőségét, hogy létezhetnek lehorgonyzás nélküli gyakorlatok, vagy percepciók", Moscovici 2002, 250)

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Ez a társadalmi kommunikáció egy elmélete. (Bár az előbbi mondat tökéletesen üres.)

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró.

A koncipiálásba bevont funkciók
?

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek és dinamikák
Ahogy a társadalmakban a különböző tudásfajták (szociális reprezentációk) egymásba alakulnak, például a modern társadalmakban a tudományos tudás hétköznapivá válik.
A szociális reprezentációk kialakulása a lehorgonyzás (az ismeretlen ismertté tétetele, osztályozás és névadás során) és a tárgyiasítás (az absztrakt konkrét dologiasítása) folyamatai által egy figuratív mag (prototípus) körül.

A koncipiálásba bevont színterek
Viselkedés és gondolatok (attitűdök, vélemények stb.) viszonya. Mindennapi gondolkodás és racionalitás, logika viszonya. Mindennapi gondolkodás és tudomány viszonya.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A szociálpszichológia attribúció-elméletein (és azok individualisztikus, racionális megismerőt feltételező jellegén) igyekszik túllépni, a durkheimi kollektív reprezentáció hagyományára alapozva.

Az elmélet-alkotás célja
A megismerés szociális voltának bizonyítása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Moscovici első vizsgálódásait a freudi lélektan köznapi ismeretté válása kapcsán végezte az ötvenes-hatvanas évek Franciaországában.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Szociálpszichológia, szociológia, kulturális antropológia. Szociális konstruktivizmus.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Serge Moscovici: Társadalom-lélektan. Osiris, Budapest, 2002.
László János: A szociális reprezentációról. In Béres - Horányi (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest, 1999. 129-138.

Az összefoglalót készítette: Bódi Jenő
Dátum: 2003-10-03