Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Memetika, avagy a kulturális evolúció elmélete. (Természetesen nem tartozik
a szűken vett kommunikációs elméletek közé, de mint ismeretes, majdnem minden
közéjük tartozik, tartozhat, így kerülhet sor itt az elmélet ismertetésére.
Ám emiatt néhol a kérdések sajnos átértelmezésre szorulhatnak, hiszen eredeti
mivoltukban kevéssé világítanának rá az elmélet sajátosságaira.)
Az elmélet érvényességi területe
Meglehetősen széles. Átfogja az emberiség fejlődésének utóbbi kb. 15 ezer évét
egészen napjainkig. Tétele szerint amióta kialakult az emberi agy azon képessége,
hogy egyes korai hominidek imitálni tudták egymást, megjelentek a mémek, az
imitálható és elraktározható információs egységek, amelyek ma is meghatározzák
az emberiség tudatállapotát. Az érvényessége egészen a tudat és a 'self' meghatározásáig
nyúlik, tétele szerint az emberi 'self', az "én" nem más, mint mémek
és mémplexek (mémcsoportok) sokasága (ld: 'selfplex')
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A memetika tétele szerint a humanoidok kommunikációjukban mémeket adnak vesznek
minden létező csatornán. A beszélt nyelvek előtti korszakban ez egyes magatartásformák,
viselkedések utánzását jelentette. A beszélt nyelv, később az írott nyelv megjelenésével
(amelyben természetesen a mémek szintén döntő szerepet játszottak, hiszen tulajdonképpen
a hatékonyabb terjesztésük végett jöttek létre, a kulturális evolúcióban miattuk
jelentek meg ezek a találmányok) pedig szóban és írásban, még később telefonon,
rádióban, televízióban vagy az Interneten, minden módon tehát a mémeket terjesztjük,
adjuk át egymásnak.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet magyarázó, választ kínál olyan kérdésekre is, mint "ki vagyok
én?"…
A koncipiálásba bevont funkciók
Ha jól értelmezem a kérdést, a memetika legfontosabb funkciója az imitáció,
az utánzás. Az elmélet alapköve, hogy leszámítva néhány fejlettebb majomfélét,
csak az ember képes az utánzásra, amely - ellentétben a közvélekedéssel - egy
nagyon komplex folyamat. E funkció működéséhez Blackmore szerint három lépés
szükséges: annak eldöntése, hogy mit imitálunk, mi az, amit ugyanúgy szeretnénk
csinálni (1), a mozgás, a jelenség elképzelése, leképezése a saját nézőpontunkból
-ra (2), végül a mozgás motorikus megvalósítása.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek valamint:
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal valamint: Az elmélet
háttérdiszciplínái
A legfontosabb szerkezet, háttérdiszciplína a darwini evolúciós modell és annak
univerzális alkalmazása, a legfontosabb szerkezeti egység maga a mém, a gének
mellett a második replikátor, melyet R. Dawkins vezetett be, egyfajta gondolat-kísérletként
az önző géneket tárgyaló elméleti értekezésének végén.
Dawkins után többek által (pl. Dennett) továbbfejlesztett modell szerint a véletlen
kiválasztáson alapuló darwini evolúciós elmélet 3 alapfeltétel teljesülése esetén
kiterjeszthető: ha egy adott környezetben a lények különböznek (variation),
ha környezetben való túlélés feladata kiválasztódáshoz vezet (selection) és
ha ezek az élőlények utódaikra örökítik tulajdonságaikat (retention) akkor az
evolúció beindulása elkerülhetetlen (inevitable), azaz azok a tulajdonságok,
melyek a túléléshez pozitívan járulnak hozzá, el fognak terjedni.
A megtalált "kultúrgén", dawkinsi nevén mém, láthatólag rendelkezik
mindazokkal a tulajdonságokkal, melyekkel "nagytestvére", a gén, ugyanakkor
Blackmore végig hangsúlyozza a különbségeket is, kiemelve: a memetika nem a
genetikából, hanem az univerzális darwini elméletből vezethető és vezetendő
le.
A koncipiálásba bevont színterek
Tekintettel arra, hogy a memetika a kulturális evolúció egészét hivatott magyarázni,
az elmélet színtere maga az emberi - legszélesebb értelemben vett - kultúra.
A koncipiálásba bevont dinamikák
Ha jól értelmezem (át) a kérdést, a legfontosabb ilyen dinamika a mémek terjedése
lehet. Ebben a tekintetben az elmélet megkülönböztet vertikális terjedést, amely
párhuzamosan halad a gének terjedésével és a felmenők általi átadást jelenti
az utódok számára, illetve horizontális terjedést, amikor a populáció tagjai
egymásnak adják át a mémeket imitáció vagy különféle adathordozók által.
Az elmélet-alkotás célja
A kulturális evolúció magyarázata. A darwini evolúciós elmélet kiterjesztése.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Értelmezésem szerint a memetika egy dawkinsi gondolatkísérletből fejlődött ki
egy komoly magyarázó elméletté. Dawkins még kicsit viccesen teszi fel a kérdést:
lássuk csak, találunk-e más replikátort a gének mellett, amely hasonló tulajdonságokkal
rendelkezik? Nézzék csak: hát itt van pl. a kulturális evolúció folyamata, amit
eddig úgysem tetszettek érteni, hátha. És lám.
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Blackmore, Susan: The meme machine, 1999 Oxford University Press
Darwin, Charles: On the origins of species by means of natural selection, 1859, Murray, London
Dawkins, Richard: The selfish gene, 1976, Oxford University Press
Dennett, Daniel: Darwin's dangerous idea, 1995, Peguin, London
Az összefoglalót készítette:
Szekfű Balázs
2003. 02. 08.