Memetika

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Memetika, avagy a kulturális evolúció elmélete. (Természetesen nem tartozik a szűken vett kommunikációs elméletek közé, de mint ismeretes, majdnem minden közéjük tartozik, tartozhat, így kerülhet sor itt az elmélet ismertetésére. Ám emiatt néhol a kérdések sajnos átértelmezésre szorulhatnak, hiszen eredeti mivoltukban kevéssé világítanának rá az elmélet sajátosságaira.)

Az elmélet érvényességi területe
Meglehetősen széles. Átfogja az emberiség fejlődésének utóbbi kb. 15 ezer évét egészen napjainkig. Tétele szerint amióta kialakult az emberi agy azon képessége, hogy egyes korai hominidek imitálni tudták egymást, megjelentek a mémek, az imitálható és elraktározható információs egységek, amelyek ma is meghatározzák az emberiség tudatállapotát. Az érvényessége egészen a tudat és a 'self' meghatározásáig nyúlik, tétele szerint az emberi 'self', az "én" nem más, mint mémek és mémplexek (mémcsoportok) sokasága (ld: 'selfplex')

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A memetika tétele szerint a humanoidok kommunikációjukban mémeket adnak vesznek minden létező csatornán. A beszélt nyelvek előtti korszakban ez egyes magatartásformák, viselkedések utánzását jelentette. A beszélt nyelv, később az írott nyelv megjelenésével (amelyben természetesen a mémek szintén döntő szerepet játszottak, hiszen tulajdonképpen a hatékonyabb terjesztésük végett jöttek létre, a kulturális evolúcióban miattuk jelentek meg ezek a találmányok) pedig szóban és írásban, még később telefonon, rádióban, televízióban vagy az Interneten, minden módon tehát a mémeket terjesztjük, adjuk át egymásnak.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet magyarázó, választ kínál olyan kérdésekre is, mint "ki vagyok én?"…

A koncipiálásba bevont funkciók
Ha jól értelmezem a kérdést, a memetika legfontosabb funkciója az imitáció, az utánzás. Az elmélet alapköve, hogy leszámítva néhány fejlettebb majomfélét, csak az ember képes az utánzásra, amely - ellentétben a közvélekedéssel - egy nagyon komplex folyamat. E funkció működéséhez Blackmore szerint három lépés szükséges: annak eldöntése, hogy mit imitálunk, mi az, amit ugyanúgy szeretnénk csinálni (1), a mozgás, a jelenség elképzelése, leképezése a saját nézőpontunkból -ra (2), végül a mozgás motorikus megvalósítása.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek valamint: Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal valamint: Az elmélet háttérdiszciplínái
A legfontosabb szerkezet, háttérdiszciplína a darwini evolúciós modell és annak univerzális alkalmazása, a legfontosabb szerkezeti egység maga a mém, a gének mellett a második replikátor, melyet R. Dawkins vezetett be, egyfajta gondolat-kísérletként az önző géneket tárgyaló elméleti értekezésének végén.
Dawkins után többek által (pl. Dennett) továbbfejlesztett modell szerint a véletlen kiválasztáson alapuló darwini evolúciós elmélet 3 alapfeltétel teljesülése esetén kiterjeszthető: ha egy adott környezetben a lények különböznek (variation), ha környezetben való túlélés feladata kiválasztódáshoz vezet (selection) és ha ezek az élőlények utódaikra örökítik tulajdonságaikat (retention) akkor az evolúció beindulása elkerülhetetlen (inevitable), azaz azok a tulajdonságok, melyek a túléléshez pozitívan járulnak hozzá, el fognak terjedni.
A megtalált "kultúrgén", dawkinsi nevén mém, láthatólag rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, melyekkel "nagytestvére", a gén, ugyanakkor Blackmore végig hangsúlyozza a különbségeket is, kiemelve: a memetika nem a genetikából, hanem az univerzális darwini elméletből vezethető és vezetendő le.

A koncipiálásba bevont színterek
Tekintettel arra, hogy a memetika a kulturális evolúció egészét hivatott magyarázni, az elmélet színtere maga az emberi - legszélesebb értelemben vett - kultúra.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Ha jól értelmezem (át) a kérdést, a legfontosabb ilyen dinamika a mémek terjedése lehet. Ebben a tekintetben az elmélet megkülönböztet vertikális terjedést, amely párhuzamosan halad a gének terjedésével és a felmenők általi átadást jelenti az utódok számára, illetve horizontális terjedést, amikor a populáció tagjai egymásnak adják át a mémeket imitáció vagy különféle adathordozók által.

Az elmélet-alkotás célja
A kulturális evolúció magyarázata. A darwini evolúciós elmélet kiterjesztése.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Értelmezésem szerint a memetika egy dawkinsi gondolatkísérletből fejlődött ki egy komoly magyarázó elméletté. Dawkins még kicsit viccesen teszi fel a kérdést: lássuk csak, találunk-e más replikátort a gének mellett, amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik? Nézzék csak: hát itt van pl. a kulturális evolúció folyamata, amit eddig úgysem tetszettek érteni, hátha. És lám.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Blackmore, Susan: The meme machine, 1999 Oxford University Press

Darwin, Charles: On the origins of species by means of natural selection, 1859, Murray, London

Dawkins, Richard: The selfish gene, 1976, Oxford University Press

Dennett, Daniel: Darwin's dangerous idea, 1995, Peguin, London

Az összefoglalót készítette:
Szekfű Balázs
2003. 02. 08.



[vissza a lap tetejére]