Marshall McLuhan

Az adott komunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
Gutenberg-galaxis, A szóbeliség - írásbeliség paradigma egyik első tudományos szövegének tartják

Az elmélet érvényességi területe:
Írásbeli (nyomtatott) kommunikáció hatása az érzékszervek egyensúlyára és általa a gondolkodásmódunkra
[előfeltevés: az érzékszervek alapvető kiegyensúlyozottságának értéktételezése]

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
Az elméletben nem dolgoz ki speciális kommunikáció-fogalmat.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Hangsúlyozottan leíró: "A diagnózisnak és a leírásnak meg kell előznie a terápiát. A diagnózisnak erkölcsi értékkel való helyettesítése természetszerű és elég általános eljárás, de nem szükségképpen gyümölcsöző." (vö: Marshall McLuhan: A Gutenberg - galaxis, 21.o., Trezor Kiadó, Budapest, 2001.).
Valójában magyarázó: egy-egy jelenlegi emberi 'tulajdonság' kialakulását az írásbeliség létrejöttével magyaráz. (pl.: azért értjük a filmet, mert az írásbeliség lineáris, szegmentált gondolkodásra kényszerí, a film értése pedig egyszempontú látásmódot feltételez)

A koncipiálásba bevont funkciók:
Az érzékek (azok egyensúlyának változása a kommunikációtechnikai eszközöknek köszönhetően), mindennek a gondolkodásra tett hatása

A koncipiálasba bevont szekezet(ek) illetőleg szerkezeti egységek:
Fonetikus és nyomtatott írás, lináris gondolkodás, kötött szempontú térérzékelés, szegmentálás képessége, individualizáció, alkalmazott tudományok létrejötte stb… (A teljes felsorolás nehéz volna a mű szerkezete miatt, az ugyanis
a) hangsúlyozottan fragmentált: példák gyűjteménye az írásbeliség kialakulásának következményeiről
b) igyekszik minél több szempontból dolgozni, hiszen az adatokban a dinamizmust keresi, nem a világ részeire tekint, hanem az egészre, mint nyílt mezőre (vö:20.o.))

A koncipiálásba bevont színterek, és dinamikák
A fentiek miatt ez a kérdés inkább megválaszolható, mint az előző. Mc Luhan nagyvonalakban az írásbeliség hatására az alábbi dinamizmusokat követi nyomon:
Az érzékelés és ezen keresztül a gondolkodás megváltozása a nyomtatás elterjedésének hatására:
a fonetikus ábécé megteremti az írás tömeges elterjedésének lehetőségét (korlátozott, egyszerű jelkészlet a bonyolult, beavatottaknak által művelt képírás helyett)
a nyomtatás megteremti a ténylegesen tömeges írásbeliség technikai feltételeit, kitágítja az írás hatókörét
az írásbeliség elterjedése elsődlegessé teszi a látást, az érzékelésben korábban domináns tapintással és hallással szemben, átalakul az érzékelési tér
az érzékelés változása megváltoztatja gondolkodást (sorokba rendezettsége, linearitása, szekvenciáltsága révén),
és a környezethez való viszonyt - az olvasás kiszakít a környezetből, miközben hatékonyabbá teszi annak birtokbavételét

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:

I. Korábbi vagy korabeli nem idézett elméletek, amelyek valamilyen tekintetben hasonlóan gondolkoznak:
A mű múlthoz való viszonyában a szellemtörténeti megközelítés maradványai lelhetők fel: a múlt elemei egymásra, egymásba épülnek, ezért az alakulástörténet lefestése a fontos a kultúra összetartó keretében. Ezt azonban csak a művet mint egészet tekintve mondhatjuk el, amennyiben az egyközpontú [1].
A mű azonban - paradox módon - mindenképpen modern felfogásra törekszik: ódzkodik egy teljes múltkép felfestésétől; önnön módszerét - mint a bölcsészttudomány egy lehetséges módszerét - a könyv problémájává teszi. (strukturalizmus, posztstrukturalizmus) [2]

II. Korábbi vagy korabeli idézett elméletek:
- Milman Perry, Albert Lord, Innis Claude Bernard, Tocqueville, Popper stb.. (az itt felidézettek csak azok, akiknek munkássága közvetlenül a könyv tartalmi kiindulópontjaiként vagy módszertani útmutatójaként szolgált.)

III. Továbbgondolása, kritikája:
a) Miller: az írás csak koncipiálisan lineárisabb a beszédnél (kevesebb benne a párhuzamos, értelmezést befolyásoló metakommunikáció), mediálisan azonban már a beszéd tekinthető lineárisabbnak (egyszerre csak egy hangot hallunk, így sorrendiségében jóval kötöttebb, mert az írásban viszonylag szabadon "cikázhatunk"
túlzottan redukcionista , mindent a nyomtatásra vezet vissza
csak a nyugati kultúra leírására használható (arra is csak korlátozottan) kimarad belőle pl. a héber vagy az iszlám kultúra, ahol az írásbeliség már nyomtatás elterjedése előtt is meghatározó volt
b) A szóbeliség - írásbeliség paradigma egyik alapszövege lett, bár úgy tűnik, inkább szokás idézni, mint olvasni.

Az elméleltalkotás célja:
Leírni a nyomtatás elterjedése által generált forradalmi változást, amely a nyugati kultúrában és társadalomban végbement. Kiindulás a kommunikáció változása, ám McLuhan szerint ő nem egy szállítási elméletet kívánt létrehozni (amelynek alapja, hogy hogyan jut el az információ A-ból B-be), hanem egy transzformációs elméletet, amely arról szól, hogyan hatnak az emberre az általa használt eszközök.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe

Az elmélet háttérdiszcliplínái:
irodalomtudomány, művelődéstörténet (történettudomány), filozófia, pszichológia?

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:
McLuhan, Marshall (1911-1980): Gutenberg-galaxis : a tipográfiai ember létrejötte. Budapest :Trezor K.,2001
McLuhan, Marshall: The Gutenberg Galaxy. The Making of Typographic Man. University of Toronto Press, 1962.
McLuhan, Marshall: Understanding Media. The Extension of Man. Cambridge, MA ; London : The MIT Press, 1995.
Miller, Jonathan: McLuhan. Collins, Fontana, 1971.

Jegyzetek:

[1] Az alábbi megjegyzések a történetszerűség elemeit bizonyítják:
Gutenberg-korabeli explicit és implicit reakciók keresése az új helyzetre.
A korszaknak titulált időintervallum "márjainak" és "mégjeinek" felsorakoztatása.
Hősök keresése (Shakespeare, Ramus, Joyce, Rabelais, Bacon, Aretino stb…)
A Gutenberg-galaxis végének bejelentése egy történet befejezését jelzi. Ambivalencia: sokszor olyan példákat látunk, amelyek a Gutenberg-galaxis egyfajta folytatódására utalnak (az új médiumok is az érzékek harmóniája ellen dolgoznak), máskor úgy tűnik, az alkotóelemek egymás mellé helyezésével valamiképpen ismét az oralitás kultúrájában vagyunk: "Az a tény, hogy nincs a térnek vagy a kultúrának olyan szervezési módja, amely összeegyeztethető lenne az elektronikus szimultenaitással, a nyugati embereket aggodalommal töltötte el egy évszázadon át. A szolipszizmus, az elmagányosodás, valamint a nyomtatott kultúra egyöntetűsége mellett ez az aggodalom is a nyomtatott kultúra felszámolására irányuló elektromos nyomást erősíti." (241.o.) [1]

[2] Figyeli annak az egyensúlynak a felborulását, amely az érzékszerveink közt jött létre az írásbeliséggel. Azaz: a megzavart egyensúly vizsgálata, nem a zavartalan jelenségé. (16.o.)
az Erzsébet-koriak vizsgálata, akik a maival (1960!) analóg helyzetben voltak (15.o.)
a "történeti nézőpont" egy zárt rendszer, amit az írásbeliség hozott létre, ezért érdemes ettől eltérően az adatokban dinamizmust keresni. Nem a világ részeire tekinteni, hanem az egészre. (20.o.)
mozaikszerűség (294.o.) [2]