Karácsony Sándor
1891. jan. 10-én született a Hajdú megyei Földesen.
Elemi iskolát szülőfalujában, gimnáziumi tanulmányait a debreceni Református
Kollégiumban végzi 1910-ben.
1911-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója.
Közben vendéghallgató több nyugat-európai egyetemen (Genf, München, Bécs, Graz).
A háború megszakítja tanulmányait, 1918-ban szerzi meg a tanári oklevelét. 1919
októberétől rövid kassai főreáliskolai tanítás után a Budapesti Állami Zrínyi
Miklós Főgimnázium tanára 1927-ig.
1927-től 1942-ig a MTA Szótári Bizottságának munkatársa, Gombocz Zoltán mellett
dolgozik.
1929-ben filozófia, pedagógia és magyar nyelvészet tágyakból doktorátust szerez
Debrecenben, ugyanitt magántanári habilitációt 1934-ben.
1942-től 1950-ig a debreceni egyetem pedagógia tanszékének professzora. Közben
sokrétű szerkesztői és ifjúsági mozgalmi munkát végez. 1950 után politikai okokból
nyugdíjazzák, később a nyugdíjat is megvonják tőle.
Tízkötetes A neveléstudomány társaslélektani alapjai c. könyvsorozata 1938-47
között jelenik meg a Karácsony tanítványok gondozásában.
Nem kommunikáció-elmélet, nyevészeti-pedagógiai munka. Azonban ennek a nyelvészeti
megközelítésnek sok olyan vonatkozása van, amely rokonítja a kommunikáció interakció
elméletével. Arról beszél ugyanis Karácsony Sándor, hogy a nyelv csak beszéd
közben valóban nyelv, akkor, ha két ember beszélget. Nemcsak a nyelv, hanem
a tudomány, az irodalom és a művészetek is kollektív lelki jelenség szerinte.
Mindezeket a közösségi lelki funkciókat a nevelés közegének tekintette, minthogy
a nevelés természténél fogva társas viszonyulás, a nevelő(k) és a növendék(ek)
relációja. A sikeres nevelés elsődleges feltétele, hogy a nevelő biztosítsa
a növendék autonómiáját, vagyis azt, hogy saját törvényei szerint viselkedhessen.
A másik ember autonómiájának tisztelete nemcsak a nagykorúakra vonatkoztatva
nélkülözhetetlen feltétel, hanem a növekvő, fejlődő személyiségekre nézve is
(Kontra György).
Ugyan munkája kezdetén úgy állapítja meg a beszélgetés tényét, mintha tranzakció
történne, később csupán az interakciók elemzését végzi el, leíró módon. Vagyis
nyelvi elemzést végez olymódon, hogy közben a beszédben betöltött funkciókat
vizsgálja.
Úgy találja, hogy a gondolkodás képeit és folyamatait közvetítjük a beszéd során,
hogy a hallgató gondalataiban is megjelenjenek ezek a képek illetve képfolyamok.
Beszéd közben tehát a beszélő személyek képzeletbeli képeket cserélnek, akkor
sikeres ez a tranzakció-sor, ha mindkét beszélő sikerrel képzelte el a másik
által mondottat. Ennek a "rajzolásnak" viszonyítási rendje van, időben,
térben és másokhoz viszonyítva történik.
A filmet (korában techikai újdonságnak számít) találja legjellemzőbb példának
a kommunikáció folyamatára: képekből áll, de időben történik, a filmkockákat
a mondatokkal, a filmet a beszéddel állítja párhuzamba. Mondat-definíciója:
"a mondat szimbóluma annak, hogy a beszélő lelkében egy tagolatlan teljes
képzet egymással logikai viszonyban álló részeire bomlott és eszköz arra, hogy
a hallgató lelkében ugyanaz a folyamat menjen végbe." A beszéd a közösségi
eszköze a kultúrának, s ebben az értelemben lesz kommunikáció-elméleti Karácsony
viszonyulása a nyelvhez. Ilyen elvi konstrukció segítségével írja le a nyelvi
egységek kapcsolatait, viszonyait.
A Magyar nyelvtan társas-lélektani alapon c. könyve ugyanis a szerző szándéka
szerint tanári kézikönyv lenne egy társas-lélektani nyelvi és nyelvészeti neveléshez.
Bevezetőjében Wilhelm Wundt néplélektanát és újgrammatikus iskolájának lélektani
- társas lélektani nyelvfelfogását és H. Paul mondat-meghatározását említi elméletének
forrásaiként, de tanulmányai során Saussure és H. Bally munkásságával is megismerkedett.
Könyvészet
Karácsony Sándor
1938 Magyar nyelvtan társas-lélektani alapon. Exodus, Bp.
1941 A magyar világnézet. Exodus, Bp.
1942 Ocsudó magyarság. Exodus, Bp.
1943 A magyarok Istene. Exodus, Bp.
1944 A nyolcéves háború. Exodus, Bp.
1945 A magyar demokrácia. Exodus, Bp.
1946 Magyar ifjúság. Exodus, Bp.
1985 A magyar észjárás. Magvető, Bp. (reprint)
1993 Irodalmi nevelés. Szent Gellért Egyházi Kiadď, Bp. (reprint)
1995 Lélek és nevelés. NIS Kiadó, Kolozsvár.
Boros Dezső - Durkó Mátyás
1988 Karácsony Sándor felnőttnevelési koncepciója. Magyar Pedagógia 1988/2:
222-235.
Dankó Imre
1991 A pedagógia filozófiai alapvetése Karácsony Sándor munkásságában. Petrikás
(szerk.) 18-25.
Durkó Mátyás
1991 Nevelési, művelődési, önművelési folyamatok alapproblémái Karácsony Sándornál.
Petrikás (szerk.) 134-145.
Katona Imréné
1959 Néhány kérdés Karácsony Sándor pedagógiájában. Különlenyomat a Magyar Neveléstörténeti
Tanulmányok c. kötetből. Tankönyvkiadó, Bp. 2O5-247.
Komlósi Sándor
1991 Karácsony Sándor és a hazai neveléstudomány. Petrikás (szerk.) 1O4-133.
Kontra György
1986 A neveléstudomány társaslélektani alapjai. Valóság 1986/2: 86-93.
1991a Két könyv a világnézetről. Petrikás (szerk.) 57-62.
1991b Karácsony Sándor műveltésgfelfogása. in: A tantervelmélet forrásai III.
Műveltségfelfogások Magyarországon. Bp. 87-1O5.
1995 Karácsony Sándor. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadása, Bp. (2.
kiadás)
Kovács Bálint
1991 Karácsony Sándor az ifjúsági mozgalmakban. Petrikás (szerk.) 167-18O.
Kövendi Dénes
1991 Karácsony Sándor a nyelvi nevelésről. Petrikás (szerk.) 63-72.
Lányi Gusztáv
1982 Karácsony Sándor társaslélektani rendszere. Különlenyomat a Magyar Filozófiai
Szemle 1982. évi 6. számából. Bp. 837-876.
1984 Karácsony Sándor és a szabadművelődés. Valóság 1984/4: 54-69.
1987 Reform-mentalitás: próféták és utópiák? Karácsony Sándor és Liska Tibor
gondolatainak néhány társadalomlélektani motívuma. Kultúra és Közösség 1987/3-4:
148-166.
1991 Magyar észjárás - magyar lélek. Karácsony Sándor társaslélektani "nemzetkarakterológiájáról".
Petrikás (szerk.) 26-42.
1992 Az autonóm politizálás esélyei. Karácsony Sándor példája. Valóság 1992/6:
4O1-4O8.
Lendvai L. Ferenc
1982 Karácsony Sándor "magyar világnézete". Magyar Filozófiai Szemle
1982/6: 8O1-836.
1991 A "magyar világnézet" Karácsony Sándor műveiben. Petrikás (szerk.)
42-57.
1993 Egy magyar filozófus: Karácsony Sándor. Akadémiai, Bp.
Mátrai László
1979 Reformpedagógia - alulnézetben. Kortárs 1979/3: 4O9-416.
Páskándi Géza
1985 Kései könyv-ekhó régi siralomra. Életünk 1985/12: 1125-1132.
Petrikás Árpád (szerk.)
1991 Karácsony Sándor öröksége. Pedagógiai értékek és műhelyek, Debrecen 1.
DAB
Veress Éva
1993 Karácsony Sándor türelme és a nevelés szempontjai. Polisz 1993 március,
8. megjelenés 28-41.
Tomka Ferenc
1991 Intézmény és karizma az egyházban. Katolikus Társadalomtudományi Akadémia,
Bp.
Mannheim - Stewart
1974 Értelmiségi szakma-e a tanítás? in: Iskolaszociológia. Közgazdasági és
Jogi Könyvkiadó, Bp. 294-351.