Hajnal István: Írásbeliség és fejlődés
Replika, 30. (1998. Június), 195-210. o.

Az adott kommunikáció-elmélet szokásos megnevezése
A szóbeliség-írásbeliség paradigma hatása a történelemszemléletre (elsősorban az Újkor mint fogalom és mint történelmi korszak meghatározására, körülírására).

Az elmélet érvényességi területe
Történelemtudomány, szociológia, történetírás

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Nem beszélhetünk speciális kommunikáció-típusról.

Az elmélet leíró vagy magyarázó
Leginkább leíró, de sajátosan magyarázó is: megjelenik benne a szerző sajátos történetszemlélete, amellyel az Újkor születését magyarázza.

A koncipiálásba bevont funkciók
"Az írás az emberek egymásközötti érintkezésének az eszköze", írja Hajnal. Ennek értelmében az írás funkcionálisan vizsgálja: hogyan teremt közösséget, hogyan alakítja mind a befogadót, mind az alkotót.

A koncipiálásba bevont szerkezetek
Az írásnak - Hajnal szerint - szociológiai értelemben nincs tudományos feldolgozása. A legegyszerűbb megközelítés: oppozícióba állítani a beszéddel. (Szóbeli kultúra idején széttartó társadalmak, írásbeliséggel összekapcsolódó rétegek.)

A koncipiálásba bevont színterek
Komplex történetszemlélet az íráshoz való viszony függvényében: klasszikus ókorban már szerepel a mindennapi életben, de csak két osztályt érint: a művelteket és a rabszolgákat (írnokok). Római birodalom szétomlása után visszafejlődés: az írás elleni reakció kora a 8-10. század (amikor is nem volt életszükséglet az írás). A római Egyház hozza vissza az írás kultúráját, folyamatos fejlődés a 11. századtól, egyre gyakrabban nemzeti nyelven. Francia egyetemek korában, a 12. században, terjed el igazán, minden társadalmi réteget érintve az írás: az adminisztrációban, a gazdaságban is egyre fontosabb szerepet kap. A következő századtól az írás a maga életét kezdi élni: iskolák nyílnak, a klérus elveszti vezető szerepét, mindenki tanulhat írni.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Hajnal hangsúlyozza: nem az oktatásügy fejlődése a történeti fejlődés alapja: nem a kultúrjavak céltudatos átadása a lényeges, hanem az "életet minden apróságában kísérő és segítő elemi szervező funkció", az írás.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Bár szövegszerűen nem szerepel a tanulmányban, Hajnal írás-központú történetszemlélete párhuzamba állítható mind McLuhan Gutenberg-galaxissal kapcsolatos elképzeléseivel, mind Walter J. Ong társadalomszemléletével (amelynek középpontjában szintén a szóbeliség és az írásbeliség külnbsége áll)

Az elmélet-alkotás célja
Meghatározni azt az újdonságot, az írás elterjedését, amely mentén az Újkor megszületéséről beszélhetünk.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Történelemtudomány, szociológia, történetírás

Az elmélet háttérdiszciplinái
Irodalomtudomány, művelődéstörténet, filozófia, oktatáselmélet, gazdaságszociológia, technikatörténet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Nyíri Kristóf: Hajnal István időszerűsége (Nyíri Kristóf A hagyomány filozófiája c. kötetéből, Budapest, T-Twins - Lukács Archívum, 1994.

Hajnal István: Írásbeliség és fejlodés; Az Újkor története [1936] nem publikált írástörténeti bevezetoje, MTAK Kézirattár - részletek.

Lakatos László: Az élet és a formák - Hajnal István Történetszemléletéről (http://bocs.hu/3part/lakatos-01-06.htm)

Hajnal István fő művei

Írástörténet az írásbeliség felújulása korából, Budapest, 1921.

Az újkor története - Egyetemes történet III. kötet (Szerkesztette Héman B., Szekfű Gy., Kerényi K.) Budapest, 1936. [Új kiadása: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.]

A technika fejlődése, Domanovszky Emlékkönyv, 1937.

Történelem és szociológia, Századok, 1939.

Az európai város kialakulása, Városi Szemle, 1941.

Az osztálytársadalom, Magyar Művelődéstörténet V. kötet (Szerkesztette Domanovszky S.) Budapest,1942.

A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről, Századok, 1942.

L'Euzeighement de l'écriture aux universités médievales, Budapest, 1954.

Le rôle social de l'écriture et l'évolution européenne, Revue de l'Institut de Sociologie, 1934.

Az összefoglalót készítette: Bódi Jenő, Fülöp Zoltán
Pécs, 2003-03-13