Elmélet elnevezése
Bernstein esetében nincs egy tisztán körülhatárolható (és megnevezett) elmélet,
központi gondolata talán korlátozott és kidolgozott kódok fedőnévvel
összegezhető valamelyest elnagyoltan, hiszen számos fejlődési szakaszon és változáson
ment keresztül. Ő maga nem rendszerezte, illetve egységesítette gondolatrendszerét,
sokkal inkább tették ezt meg kritikusai, mindenek előtt Denis Lawton.
Elméletalkotás célja
Megmagyarázza az alsó munkásosztálybeli gyermekek leszakadását középosztálybeli
társaiktól az iskolában, mely hátrányos helyzet generációkról generációkra reprodukálódik.
Kapcsolatot igyekszik kimutatni a kognitív kifejezésmód és meghatározott társadalmi
osztályok között. Nagyon kevés társadalomtudós vizsgálta a mindenkori beszédet
vagy mondott valamit annak változatos természetéről. Kevés szociológiai kutatás
támaszkodik valóságos beszéd adatokra úgy, mint Bernstein kutatása.
Érvényességi terület
Lényegében a szocializációval és a kultúra átadásával foglalkozik. A kódok így
a döntő társadalmi szerepek tanszformációinak tűnnek a szocializációs folyamatban.
Művei részben empirikus kutatásokra alapultak az 1960-70-es évek, Egyesült Királyságában.
Leíró vagy magyarázó
Két társadalmilag eltérőnek tartott csoporthoz (alsó munkásosztály és közép-felsőosztály)
hozzárendel egy-egy tulajdonságot, jelesül korlátozott vs. kidolgozott kód-használatot
a nyelvet illetően, s e révén tipológiát állít elő. Elméleti feltevéseit a későbbiekben
számos empirikus vizsgálat alátámasztja, legalább ugyanennyi cáfolja.
Kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A szekunder irodalom a nyelvi relativizmus és determinista elképzeléseket, elsősorban
Sapir és Whorf hatását emeli ki.
Whorf-hipotézis: nyelv és kultúra viszonya determinisztikus. A nyelv struktúrája
teljesen meghatározza beszélőinek világnézetét. Ellentétben Whorf-fel, Bernstein
inkább a társadalmi struktúrát tekinti elsődlegesnek, nem a nyelvet "a
társadalmi struktúra hozza létre a nyelvi formákat, amelyek a maguk részéről
közvetítik a kultúrát és így korlátozzák a viselkedést".
A korlátozott és kidolgozott kód fogalmak mögött Lawton a durkheimi mechanikus
és organikus szolidaritás dichotómiát látja meghúzódni.
Halliday-féle iskolához áll még közel.
Eredeti alkalmazási terep
Család, kortárscsoport, iskola
Funkciók
Szocializáció
Szerkezetek
A társadalmi viszony formája meghatározza a beszélő rendelkezésére álló szintaktikai
és lexikai formák választékát. A társadalmi viszonyok különböző formái különböző
beszédrendszereket, nyelvi kódokat hozhatnak létre.
Kód: arra az elvre utal, amely a
beszédesemények kiválasztását és elrendezését szabályozza.
Korlátozott kód (eredetileg közösségi
kód): rövid, grammatikailag egyszerű és gyakran befejezetlen, szintaktikailag
szegényes mondatokat használ, néhány kötőszót alkalmaz egyszerűen és ismétlődően,
kevés benne az alárendelés, a reprezentatív sorozatban adott szintaktikai alternatívák
kiválasztását könnyebb előrelátni, mivel a válogatás tere leszűkül.
Kidolgozott kód (eredetileg formális
kód): pontos grammatikai rendet és szintaxist tartalmaz a mondandó megszervezésére,
összetett mondatokat használ sokféle mellé- és alárendeléssel, időbeli és logikai
természetű prepozíciókat, gyakran alkalmazza az én névmást, stb.
Színterek
Személyközi kommunikáció
Dinamikák
Korlátozott kód: szolidaritást erősíti
- a társadalmi viszony formája az egymással való azonosuláson, azonos előfeltevések
sorozatán nyugszik, ahol a (szub)kultúra az 'én' fölé emeli a 'mi'-t.
Társadalmi szolidaritást hoz létre az egyéni tapasztalat nyelvi kidolgozásának
árán.
Kidolgozott kód: egyéniség, egyéni
hangsúlyozása - a többi személy szándékát nem tekinti magától értetődőnek, ezért
a beszélő kénytelen jelentéseit kidolgozni, explicitté tenni.
Háttérdiszciplínák
Szociológia, nyelvészet, szociolingvisztika
Fontosabb bibliográfia
Bernstein, B., Class, Codes and Controls, London, Routledge and Kegan
Paul Ltd (1971)
Basil Bernstein, Társadalmi osztály, nyelv és szocializáció. In: Valóság XV/11,
45-57 (1971)
Basil Bernstein, Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Társadalom és nyelv.
Budapest, Gondolat (1975)
Denis Lawton, Bernstein nyelvvel és társadalmi osztállyal kapcsolatos munkásságának
bírálata. In: Társadalom és nyelv. Budapest, Gondolat (1975)
Denis Lawton, Társadalmi osztály, nyelv és oktatás. Budapest, Gondolat
(1974)
Ronald Wardhaught, Bernstein és a "kódok". In: Szociolingvisztika.
Budapest, Osiris-Századvég (1995)
Az összefoglalót készítette: Veres Mandy